| Búcsúlevél 4. (<3 TigrisLady szerelmes blogja <3) |
|
Ígérem nem zavarlak többé,
én most már elmegyek. Egy lány félre áll utadból, és nem lesz többé játékszered. Szemed csillogásából látom ezt vártad már. De minket legyőz a szerelem. Gondoltam mit is tegyek, hova menjek nélküled? Mi lesz az út, ha te már nem leszel? De menni, mégis menni kell. De ne gondolj arra, hogy könnyen búcsúzunk el. Tudom már késő, elveszítettelek. Nem jösz vissza sohasem. Arcod mégis, most is látom. Nem szóltál, csak elmentél csendesen, de titokban valaki szeret téged. Valaki boldog, ha szemedbe nézhet, valaki szemében könny ragyog. És hidd el, ez a valaki én vagyok. Miért van az, hogy fájó könnyet ejtünk, ha már valaki nem szeret, s ha a zenéje már nem énekel? Próbáltam feledni, de ha megláttalak, úgy éreztem, hogy te vagy az egyetlen, te vagy az igazi. Megfogod látni, ha múlnak az évek, ki volt, ki szeretett igazán. Elmentél tőlem, de én, hogy menjek el? Hiába lett volna minden, el kell menni. Mosolygott hozzá arcom, de mögé senkisem nézhet. Játszom a közömbös embert, most látom, hogy milyen nehéz ez. Ha most megkérdeznéd Tőlem : " Mit jelentek neked:" Egy pillanatra zavarba jönnék, s csak nagy sokára tudnám mondani: " Semmit, csak egy múló szerelmet!" Senki sem venné észre rajtam, hogy könnyes lett a szemem. Kacagva köszönnék az utcán, de ahogy elfordulok, szememhez nyúlok és elmorzsolok egy könnycseppet. Ha most megkérdeznéd tőlem: "Mit jelentek neked?" Lehajtott fővel mondanám neked: " Semmit, csak az egész életemet!"
|
| Írta: TigrisLady | 2009-11-27 21:16:38 | |
|