A kolostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport,amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
A név eredete
A középkorban a szerzetesek épületeit monostor megjelölés mellett a klastrom szóval is illeték.A monosor a görög monasztérion(remetelak)szóbol kialakult latin monasterium átvétele,a klastrom a latin claustrum(retesz,lakat,erőd,végvár)szóbol alakult ki.A középkori latinban a claustrum monaterii a rendház a laikusok elől elzárt belső része volt, majd a claustrum rendház értelemben önállóult.Mára eltűnt, a kolostor szó teljesen kiszorította.Ezt a szót a nyelvújítók hozták létre(1784-ben)a klastrom régies és tájnyelvi kalastorom névváltozatának lerövidítésével.Eredeti alakja(kalastor)az akkor még azonos jelentésű monostor hangalakjához igazodott.A rendház kifejezés még újabb keletű:a 19.században alakult ki.
A "kolostor" és "monostor" kifejezéseket mindmáig többnyire szinonímaként használják,de jelentésük elkezdett különválni.A monostor inkább a monasztikus rendek templommal egybeépített,kötött rendszerű telepét jelenti- az ilyen telepek a rend tagjainak minden élet-, hit- és gazdasági funkcióját(szállás,étkezés,ima,önellátó ipar,gazdálkodás)kiszolgálják.A kolostor viszont inkább csak a szerzetesek szállásépülete,amihez templom is csatlakozhat(nem fontos egybe építeni),de nincs komplett kiszolgáló egysége.Rendháznak vagy székháznak álltalában a kolostorhoz,ill monostorhoz tartozó,de más településen lévő szerzetesházat nevezik,így például a győri bencés rendház, ill székház Pannonhalmához tartozik.
 
Főoldal
Szolgáltatások
Tartalom
Információ