Hírek

 


Hírek

http://www.infovip.hu/datastore/user-files/23/news_icon.JPG

 

 

Szépen cseperedik. Gondozó nevel egy pingvinfiókát a Szegedi Vadasparkban

Gondozója nevel egy pápaszemes-pingvinfiókát (Spheniscus demersus) a Szegedi Vadasparkban, a néhány hetes madár az első kritikus időszakot átvészelve szépen cseperedik.

Wikipédia/SanderSpek~commonswiki

Az állatkert pingvincsapatának egyik szülőpárja október végén költött ki két fiókát. A hímet és a nőstényt a többi pingvin azonban elkezdte zaklatni, sőt a fiókákat védő apát meg is sebesítették. A családot ezért elkülönítették, az egyik fióka azonban annyira gyenge volt, hogy úgy döntöttek, kézben neveli föl az egyik gondozó.

A fióka - amely szerencsére hamar elfogadta a "pótmamáját" - kezdetben három óránként kapott heringből és a szükséges vitaminokból, tápanyagokból készült pépet. Idővel egyre nagyobb méretű haldarabokra szoktatják rá, majd egész halakat eszik majd - ahogy az idősebbek. A szakemberek arra törekszenek, hogy felnőve visszakerülhessen a csapatába, ahol már vannak korábban szintén kézben nevelt pingvinek.

A csapat tagjainak agresszív viselkedését feltehetően az okozta, hogy a pápaszemes pingvin párok a kolónián belül megküzdenek a jó költőhelyekért, és a magasabb rangúak igyekeznek kiszorítani a környékükről a lehetséges riválisokat. A kispingvin szülei alacsony rangúak a csapatban, nem tudták elfoglalni egyik mesterségesen kialakított odút sem, a kifutó sarkában, nyílt színen költötték ki a tojásaikat.

A pingvinek monogám, életre szóló kapcsolatban élnek a kolónián belül, és mindkét szülő szerepet vállal a fiókák felnevelésében. A költési idő valamivel hosszabb, mint a legtöbb madárnál, akár 42 nap is lehet. Többnyire 1-3 tojást raknak. A fiókák elválasztása körülbelül két hónapos korukban kezdődik, ekkortól tanulják meg, hogyan szerezzenek táplálékot maguknak. A természetben tengerre szállnak, az állatkertekben azt kell megtanulniuk, hogyan vegyék el a táplálékot a gondozójuk kezéből.

A pápaszemes pingvineket fajmegmentési program (EEP) keretében tartják Szegeden, így szaporításuk természetvédelmi érdeket is szolgál. A természetben a legnagyobb problémát az élőhelyek pusztulása, a tojásvadászat és a kevesebb táplálék mellett a Dél-Afrika térségében sajnos nem ritkán előforduló olajtanker-katasztrófák jelentik. Egy-egy ilyen tragédia alkalmával ezrével pusztulnak a pingvinek is.

A pápaszemes pingvinek 2011-ben érkeztek a Szegedi Vadasparkba. A fiatal egyedek idővel párba álltak, majd 2014-ben ki is kelt az első két fióka, amelyek ma már a csapat teljes jogú tagjai. Elképzelhető, hogy a közeljövőben még újabb pingvinek jönnek világra a külső kifutóban kialakított mesterséges odúkban.

Forrás: mno.hu

 


+ -

A modern orvoslás végét is okozhatja a szuperbaktréium

Az egész világ egészségét fenyegetik az antibiotikumoknak ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok, a veszélyt fokozza, hogy az emberek nincsenek tisztában az antibiotikumok hatásával, szedésük szabályaival – közölte hétfőn az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO).

Margaret Chan, a WHO vezérigazgatója a témával kapcsolatos első kutatási eredményeiket ismertetve hangsúlyozta, hogy a jelenség „veszélyesen magas szintet ér el világ minden részén” és a modern orvoslás végét is okozhatja. Az antibiotikum-rezisztencia akkor alakul ki, amikor egy baktérium mutálódik, „hozzászokik” az általa okozott fertőzések kezelésére használt antibiotikumokhoz, vagyis rezisztens lesz velük szemben. A túlzott és helytelen antibiotikum-használat elősegíti a rezisztens baktériumok kialakulását.

A tizenkét országban (Barbados, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, India, Indonézia, Kína, Mexikó, Nigéria, Oroszország, Szerbia, Szudán és Vietnam) elvégzett, kimerítőnek korántsem tekintett WHO-tanulmányba bevont tízezer ember közel kétharmada vélte tévesen úgy, hogy a penicillinalapú gyógyszerekkel és más antibiotikumokkal kezelhető az influenza és a megfázás, holott ezek az orvosságok vírusok ellen hatástalanok. A megkérdezettek mintegy harmada gondolta, hogy abba kell hagyniuk az antibiotikum szedését, ha jobban érzik magukat. Ez tévedés, valójában az előírt mennyiséget az előírt ideig kell szedni. A megkérdezettek háromnegyede gondolta úgy, hogy akkor keletkezik antibiotikum-ellenállás, ha a szervezet ellenállóvá válik az antibiotikummal szemben. Valójában nem az emberek vagy az állatok, hanem a baktériumok válnak ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben, és terjedésük miatt válik nehézzé a fertőzések kezelése. A résztvevők mintegy kétharmada szerint nem fenyegeti szuperbaktérium-fertőzés azokat, akik előírás szerint szednek antibiotikumot. Majdnem felük vélekedett úgy, hogy az antibiotikum-rezisztencia csak azokra veszélyes, akik túl gyakran szednek antibiotikumot.

Bárki bárhol bármikor

„Valójában azonban bárki bármikor bármelyik országban elkaphat egy antibiotikumokkal szemben ellenálló fertőzést” – hangsúlyozta a WHO, amely november 16. és 22. között tartja az első világhetet az antibiotikumok megfelelő alkalmazásáért. „A 21. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása megköveteli az egyének és a társadalmak hozzáállásának megváltozását” – mondta Keiji Fukuda, a WHO vezérigazgatójának mikrobaölő szerekkel szembeni ellenállással foglalkozó amerikai munkatársa.

Áprilisban a WHO bírálta, hogy az egészségügyi intézmények nem lépnek fel világszerte az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása ellen, ami elősegíti a gyógyszerekkel szembeni ellenállás kialakulását. Ez ahhoz vezet, hogy gyógyítható kórok miatt halálozhatnak el az emberek.

Az antibiotikum-rezisztens fertőzések – közöttük a tébécé, a tífusz és a kankó (gonorrhea) sokféle gyógyszereknek ellenálló kórokozói – emberek százezreinek halálát okozzák évente, és a tendencia növekedőben van. A jelenség leküzdése érdekében az WHO azt ajánlja, hogy csak orvosi előírásra szedjünk antibiotikumot, és mindig folytassuk a végéig a kezelést, még ha jobban is érezzük magunkat, soha ne használjunk fel előző kezelésből megmaradt antibiotikumot, és soha ne osszuk meg másokkal.

 


+ -

Gyönyörű felhőjelenséget fotóztak Ausztráliában

Egy big_mac_heart_attack nevű felhasználó töltötte fel a fent látható képet a Redditre: az egyébként is szokatlan természeti jelenséget, a felhőlyukat egy szivárvány (pontosabban a felhőzet irizáló színjátéka) tette még látványosabbá.

A felhőlyuk (fallstreak hole) kialakulása egyelőre nem ismert, sokan ezért ufókra szoktak gyanakodni. Feltételezik, hogy esetleg repülőgépek is elő tudnak idézni ilyen lyukat, de ez nincs még bizonyítva.

A jelenségre magára viszont van magyarázat: a légkörben magasan vagy középmagasan lévő felhőzet egy részén annyira lehűl a levegő, hogy a felhőt alkotó vízrészecskék hőmérséklete nulla pont alá esik, ám mivel a jég kialakulásához nincs elég szilárd részecske, jég nem tud kialakulni, így túlhűtött folyadék formájában ez a része a felhőnek leesik.

A lyuk mérete általában több száz méteres. (reddit/BB/Wikipedia)

 


+ -

Betiltott növényvédő szer egy magyar kígyóuborkában

Kígyóuborkát kellett kivonni a forgalomból, miután a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laborvizsgálatai nem engedélyezett növényvédő szer hatóanyagot mutattak ki egy tolna megyei kiskereskedő raktárában vett mintából. A forgalomba került kígyóuborka fogyasztása rövid időn belül jelentkező emésztési panaszokat okozhat.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ellenőrei az éves ellenőrzési terv alapján, növényvédőszer-maradék vizsgálat céljából egy Tolna megyei kiskereskedő raktárában vettek mintát, ahonnan több zöldségboltba is történt szállítás. A laborvizsgálat a mintában határérték feletti mértékben mutatott ki olyan rovarölő szer hatóanyagokat, amelyeknek használata sem az Unióban, sem Magyarországon nem engedélyezett - áll a NÉBIH közleményében.

Az országos főállatorvos azonnali vizsgálatot rendelt el, az érintett kígyóuborka-tételeket a kereskedelmi forgalomból visszahívják.

Forrás: facebook/Bálint gazda honlapja

Émelygést és hányást okozhat

A mért szermaradék mennyiség – a szokásosnál jelentősen nagyobb mennyiségű uborka fogyasztása esetén – rövid időn belül jelentkező tüneteket okozhat, de hosszú távú, egészségügyi károsodást nem jelent. Normál fogyasztási szokásoknak megfelelő mennyiségben tüneteket nem, vagy kis eséllyel okozhat. Mindkét hatóanyag nagy dózisban okozhat émelygést, hányást, gyengeséget, ugyanakkor gyorsan felszívódnak és eloszlanak a szervezetben.

Kiemelt ügyként kezelik

Magzatkárosító, mutagén vagy génkárosító hatást nem figyeltek meg egyik hatóanyag esetében sem. Aki mégis tapasztalja a kígyóuborka elfogyasztását követően a fentiekben is felsorolt tüneteket annak a NÉBIH azt javasolja, hogy keresse fel a kezelőorvosát.

 


+ -

Ide gyűjtöttünk minden hasznos tudnivalót a hosszú hétvégével kapcsolatban

Változik a vonatok közlekedési rendje, az ünnepi programok miatt a főváros közlekedése, és a boltok nyitva tartására is érdemes lesz figyelni.

Ha Budapesten tölti a hosszú hétvégét...

Ünnepi programok, rendezvények augusztus 20-án

2015. augusztus 20-án, csütörtökön számos rendezvényt tartanak Budapesten az Államalapítás Ünnepe alkalmából. A programokról ITT lehet tájékozódni.

A Budai Várban idén is megrendezik a Mesterségek Ünnepét, a Kossuth Lajos téren csütörtökön délelőtt a hagyományos tisztavatásra kerül sor, délután és kora este pedig a Szent Jobb körmenet halad szokásos, Szent István Bazilika–Széchenyi István tér–Szent István Bazilika útvonalán.

Ezt követően 21 órakor kezdődik a tűzijáték, amelyet idén a Lánchíd és a Szabadság híd közötti területen, valamint a Citadelláról lőnek fel.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt



Katonai tiszteletadás és tisztavatás a Kossuth Lajos téren

Idén is a felújított Kossuth Lajos téren tartják a Magyar Honvédség legkiemelkedőbb és leglátványosabb eseményét, a tisztavatást. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan végzett honvédtiszt-jelöltjei az állami vezetők, a szülők, a hozzátartozók és az egész ország nyilvánossága előtt teszik le a tiszti esküt augusztus 20-án 8:30 és 9:30 között. Augusztus 20-án reggel és délelőtt a 2-es villamos csak a Kossuth Lajos tér Széchenyi rakparti megállóhelyéig közlekedik, innen a tér gyalogosan érhető el.

 


+ -

Ez vár ránk: hőkatlanná válnak a városok. Akár 49 fok is lehet

Túl vagyunk az idei nyár eddigi legdurvább hőhullámán, de mire számíthatunk a jövőben? Két hazai klímakutató szerint olyan napok is lesznek majd, amikor 49 fokig emelkedik a hőmérő higanyszála.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a napokban azt jósolta, hogy a jövőben hosszabb hőségriadókra és több trópusi éjszakára számíthatunk. Még azt is elképzelhetőnek tartják, hogy egy hónapnál is hosszabb ideig tartanak majd az extrém meleg időszakok.

Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ klímajelentését készítő Nobel-díjas tudóscsoport tagja szerint a klímaváltozás miatt annyira meghosszabbodhatnak a szélsőségesen meleg időszakok, hogy a nyár lényegében egy egybefüggő hőhullám lesz. Vannak olyan kutatások, amelyek 2 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés esetén 12 fokkal magasabb júliusi maximum hőmérsékletet jósolnak Budapesten - mondja a Közép-európai Egyetem professzora - írja a Hír24. Ez azt jelentené, hogy lennének olyan napok a jövőben, amikor 49 fokig emelkedik a hőmérő higanyszála.

  Akár 49 fokig emelkedhet a hőmérő higanyszála

 
 

Akár 49 fokig emelkedhet a hőmérő higanyszála

 


Ahhoz még nem elég részletesek az előrejelzések, hogy az országon belüli területi különbségeket pontosan ki lehessen rajzolni - ezt már Mika János, az Eszterházy Károly Főiskola tanára, az MTA doktora mondta a lapnak. Annyi ugyanakkor biztos, hogy a városokban lesz a legsúlyosabb a helyzet, amelyek a hőhullámok során valódi hőkatlanokká válnak - teszi hozzá Ürge-Vorsatz Diána -, hiszen a zöld területekhez képest ott sokkal több a sötét felület (például a beton), amely nem visszaveri a napsugárzás energiáját, hanem beszívja, és hő formájában sugározza vissza. Ehhez képest a világosabb, zöld területek nemcsak több fényt vernek vissza, de a párologtatás révén még aktívan hűtenek is.

Bele lehet halni a kánikulába?

Noha egyre gyakoribb az extrém hőség, a szervezetünk nincs hozzászokva ehhez, és vannak, akik még az átlag embernél is jobban ki vannak téve a meleg veszélyeinek. A túlhevülés, vagyis hipertermia akkor következik be, ha a szervezetünk hőháztartása felborul, mert túlságosan sok hőt termelünk vagy éppen túl nagy hőnek vagyunk kitéve, és a szervezetünk nem képes ezt megfelelő gyorsasággal elvezetni.

A túlhevülés sok esetben az életünket is veszélyeztetheti, és azonnali orvosi beavatkozásra lehet szükség a káros hatások csökkentéséért, illetve megelőzéséért. Túlhevülés felléphet gyógyszerek, kábítószerek, és természetesen a külső hőmérséklet hatására is.

 


+ -

Hosszú volt a várólista, megműtötte magát egy nagyatádi férfi

Hónapokkal később kapott volna időpontot, ezért megműtötte magát egy nagyatádi rokkantnyugdíjas. Azt mondja, korábban megfigyelte, hogyan csinálják az orvosok, ezért merte megpróbálni.

Nem vette komolyan a sokat hangoztatott - ne próbálja ki otthon! - mondatott a nagyatádi Seres István: saját maga operált ki egy hatalmas vérrögöt a lábából. Elmondása szerint a hosszú várólista és fájdalmai miatt nem akart tovább várni. Három évvel ezelőtt hasfalából távolítottak el vérrögöket, akkor figyelte meg, hogyan kell csinálni.

A férfi pangó vérellátásra, megdagadt lábakra és égő fájdalomra panaszkodott. Háziorvosa utalta be a kaposvári kórház érsebészetére, de ott nem tudták fogadni, csupán szeptemberre kapott időpontot.

- Attól féltem, hogy egy vérrög képződött, ami eljuthat a tüdőmbe, a szívembe, és kiolthatja az életem. Attól is tartottam, hogy a lábam nem kap elég vért, elhal és amputálni kell majd. Bementem az igazgató-helyetteshez, elmondtam neki a kételyeimet. Ő elintézte, hogy soron kívül fogadjanak az érsebészeten. Végül augusztus 19-ére rendeltek vissza ultrahangra – fogalmazott Seres István a sonline-nak. Június közepétől július végéig várt, azonban olyan fájdalmai voltak, hogy inkább megoperálta magát.

 

Fotó: sonline.hu

 

– Jóddal, borotvaszesszel sterilizáltam egy szikét, fertőtlenítettem a lábam is, amelyet elszorítottam combtőnél és térdnél, ha túl nagy lenne a vérzés, kötszerpólyákat is odakészítettem. Ezután egy injekciós tűvel kiszívtam a vért a lábamból. Óriási fájdalmaim voltak, de kibírtam. Az eredmény engem igazolt, mert egy egy centi vastag, 6-7 milliméter hosszú vérrögöt sikerült eltávolítanom a szervezetemből – mondta a férfi.

Elmondása szerint az otthoni beavatkozás óta nem dagadt be a lába, igaz a műtét helye begyulladt, nyirokcsomói pedig megnagyobbodtak, de úgy véli azonban, hogy mindez elmúlik.

Azóta a nagyatádi orvosok is látták a férfi lábát, és megállapították, hogy helyreállt a vérkeringése.

 


+ -

Ő lett az év madara

A haris nyerte el a 2016-os év madara címet hétfőn zárult internetes szavazás eredményeként - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A június 25-től tartott internetes szavazáson a három felkínált lehetőségre 4066 voks érkezett.

A haris az első helyet a 1524 szavazattal szerezte meg, a második 1291 szavazattal az ugartyúk lett, míg a harmadik helyen 1252 vokssal a fürj végzett. A lakosság döntése meglepte az MME szakembereit, akik az ismertebb fürjet, és a kirívó megjelenésű ugartyúkot várták az első és a második helyekre. Az MME által 1979-ben elindított "Az év madara" program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok és élőhelyük társadalmi szintű bemutatása, amelyek védelmében a lakosság egészének különösen fontos szerepe van.

A recsegő hangot hallató haris nem csupán a síkvidéki, hanem a dombvidéki és előhegységi üde, magas füvű rétek védett madara. Élőhelye és hosszú távú vonuló viselkedése fokozottan veszélyeztetetté teszik a fajt. A gépi kaszálás egész fészekaljakat pusztít el, a mediterrán

régió kíméletlen madárvadászata - csak Egyiptomban évi 9-14 ezer harist lőnek le és ejtenek hálóval csapdába - pedig a vonuló egyedeket ritkítja folyamatosan.

 

 


+ -

Vízimentők: Így mentettük meg a villám csapta fiatal nőt a Balatonon

Strandoló medikusok segítségével, 3 perc alatt sikerült újraindítani annak a 21 éves nőnek a légzését és keringését, akibe villám csapott csütörtök délután Vonyarcvashegyen. Rajta kívül egy 65 éves nő is súlyos állapotban volt, és további három strandolót is zsibbadásos tünetekkel vittek kórházba. A vízimentők megjegyzik, máshogy is alakulhatott volna, ha a fürdőzők betartják az utasításaikat.

Mozgalmas volt a vízimentők napja csütörtökön. A legnagyobb feladatot a vonyarcvashegyi strandra betörő zivatar adta a vízimentőknek és a strandon szolgálatot teljesítő ügyeletes mentőtisztnek - írták pénteki közleményükben.
 
A másodfokú viharjelzés, valamint a fürdőzés befejezésére felszólító vízimentők szavára fittyet hányó "bátor" fürdőzők megtudhatták, hogy mivel jár a felelőtlenségük - írták szigorúan a vízimentők. 

Képünk illusztráció

Fotó:

Több szemtanú is elmondta, hogy a viharjelzés után a vízimentők és a strand személyzete is folyamatosan próbálta a vízben levőket a partra terelni, de ez többeknél süket fülekre talált. Mikor lecsapott a vihar, csak akkor indultak meg a part felé a még bent levők, eközben csapott a vízbe egy villám.

3 perc alatt, medikusok segítségével sikerült visszahozni a lányt

 


+ -

Kirepültek a pilisi fekete gólyák

A Pilisi Parkerdő Zrt. áprilisi híre szerint Pilismaróti Erdészetének területére visszatért az a feketególya-pár, amely az elmúlt évben sikeresen felnevelte fiókáit. A szakemberek óvta fészekben idén májusban a tavalyihoz – és az átlaghoz – képest eggyel több, négy fióka látott napvilágot, amelyek a meggyűrűzés után most elhagyták fészküket, és elindultak első felfedezőútjukra.

A gólyaszülők 65-70 napos fiókanevelést követően engedték útjukra felcseperedett utódjaikat, azonban a szakemberek gondoskodtak róla, hogy ne tűnjenek el végleg szem elől, miként arról is, hogy kirepülésük tudományos eredményekkel is szolgáljon: a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársaival közösen, már nyár elején meggyűrűzték a fiókákat - írja közleményében az intézmény.

Feketególya-fiókák a Pilisi Parkerdő területén. (Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt. )

Feketególya-fiókák a Pilisi Parkerdő területén. (Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt. )



A fiatal fekete gólyák a gyűrűzés során egyedi azonosítót kaptak, amely későbbi beazonosításukat, illetve – lévén a fekete gólyák vonuló madarak – a vonulás nyomon követhetőségét szolgálják. A madárgyűrűzés nagy múltra visszatekintő kutatási módszer, amellyel nemcsak egyes madarak viselkedéséről és életútjáról kaphatunk pontosabb képet, hanem a szezonális vonulási útvonalak megismerése révén egy komplex, globális madártérkép is kirajzolódhat előttünk.

Az Európában fészkelő fekete gólyák – így a Pilis lakói is – Afrikában töltik a telet, vagyis hatalmas és megerőltető út áll még előttük. Az általánosan megfigyelt vonulási „koreográfia” szerint augusztus tájékán rendeződnek csapatokba, és általában október elején tűnnek el teljesen a magyarországi, főleg vizes táplálkozóhelyekről, ahol a vonulás megkezdése előtt kis és nagy kócsagokkal, valamint szürke és kanalas gémekkel összeverődve halásznak, majd a Boszporuszon vagy a Gibraltári-szoroson keresztül hagyják el kontinensünket. Érdekesség, hogy a fekete gólyák eltérő korcsoportjai egymással nem keveredő csapatokban vonulnak.

 


+ -

Welcome to Infovip