Belépés
Neved:
Jelszavad:
Megjegyez:
Ip cím ellenőrzés:
Belépés facebookal :


Fórum ==> Az oldal ==> Húsvét
 
Kislevel 2014-04-14 09:31:38
hozzaszolo_kepe
Hozzászólások: 1357
Csoportja: Tag

 

HÚSVÉTI NÉPSZOKÁS

 

A LOCSOLKODÁS

 

Alapja a víz tísztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre

utal, valamint arra a legendára, amely szeint a Jézus feltámadását hírdető jeruzsálemi

asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni. A népszokások szerint a

férfiak ilyenkor sorra járták a házakat éa különböző énekek, versek kíséretében

locsolták meg a nekik ezért cserébe tojást adó lányokat.


Offline Profile picture Privat uzenet kuldese
 
Kislevel 2014-04-14 09:22:49
hozzaszolo_kepe
Hozzászólások: 1357
Csoportja: Tag

 

HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOK

(AMIKET LASSAN ELFELEJTÜNK)

 

Húsvétvasárnapra virradó éjszaka volt szokás a Jézuskeresés, amikor meg kellett találni a faluban elrejteett Krisztus szobrot. A húsvéti határjárás célja egyházi jelentése mellett a tavaszi vetések mágikus védelme volt. A zöldágjárás a természet megújulását jelképező énekes játék volt, a kakaslövés pedig farsanghoz, lakodalmakhoz és aratáshoz is köthető népi szokás, de a húsvét egyik jellegzetességének is számított.

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Offline Profile picture Privat uzenet kuldese
 
Kislevel 2014-04-14 09:14:26
hozzaszolo_kepe
Hozzászólások: 1357
Csoportja: Tag

 

HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOK

 

ÉTELSZENTELÉS

 

Húsvétvasárnap ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. Ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódott, nem sepertek, nem főztek,  hajtották ki és nem fogták be az állatokat. Már a X. század  óta húsvéti szertartásnak számít a sonka, bárány, kalács, tojás bor megszentelése a templomban. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A tojás az élet, az újjászületés jelképe. A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje szerint vált jellegzetes húsvéti étellé.

 

 

 

 


Offline Profile picture Privat uzenet kuldese
 
Kislevel 2014-04-14 09:05:00
hozzaszolo_kepe
Hozzászólások: 1357
Csoportja: Tag

 

A NAGYHÉT SZOKÁSAI

 

"A harangok Rómába mennek" - tartja a mondás, és valóban: nagycsütörtökön megszünik a harangozás, és legközelebb nagyszombaton szólal meg újra. Liturgikus eredetű szokás a nagycsütötöki lábmosás (célja, hogy alázatra nevelje a hatalmasokat) és a pilátuségetés, amikoris egy Pilátust jelképzeő szalmabábut égetnek el. Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, és a jó termés reményében spenótot főztek. Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja, a böjt és a gyász ideje. Ezt a napot a népi babona szerencsétlennek tartotta, amikor tilos volt mindenféle állattartással, földműveléssel kapcsolatos munka, ilyenkor nem gyújtottak tüzet, nem sütöttek kenyeret (merthogy kővé vált volna), nem fontak, nem szőttek. Azonban úgy hitték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfűrdik, azon nem fog majd a betegség. Az ilyen, ún. nagypénteki aranyvíznek szépségvarázsló erőt is tulajdonítottak. Nagyszombati tevékenységnek számított a féregűzés, amely az egész nagyhéthez kötődő nagytakarítás része, de ugyanígy e nap szokás volt a ház körülseprése, hogy a boszorkányokat, kígyókat békákat elhajtsák. Jellegzetes szertartás volt ilyenkor a tűzszentelés, keresztelő víz szentelése. A nagyszombaton megtartott feltámadási körmenet jellegzetesen közép-európai, magyar, német és osztrák szertartás.

 


Offline Profile picture Privat uzenet kuldese
 
Kislevel 2014-04-13 18:15:58
hozzaszolo_kepe
Hozzászólások: 1357
Csoportja: Tag

 

HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOK

 

KISZEHAJTÁS, VILLŐZÉS

 

Virágvasárnapi jellegzetes szokás szerint egy szalmabábút, többnyire menyecskének öltöztettek. A kisze vagy más néven a banya a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője, amelyet a lányok énekelve végigvittek a falun, majd pedig vízbe hajítottak vagy elégettek. A kisze öltöztetéséhez és viteléhez különböző hiedelmek fűződtek: aki öltözteti, vagy elsőnek felkapja, nemsokára férjhez megy, vagy ha véletlenül visszafordul a banya, akkor joggal lehet tartani attól, hogy visszajön a betegség a faluba, vagy rosszra fordul az idő. Miután levetkőztették és vízbe hajították, a lányok vizes szalmacsomóval dörgölték az arucukat, hogy ne legyenek szeplősek, és hogy egészségesek maradjanak. A kiszehajtás után sok helyen a villőzés következett. A lányok villőnek nevezetett faágakkal járták a házakat, ezeket felszalagozták, olyankor kifújt tojással díszitették. A kisze kivitele a tél kivitelét, a villő a behozatala pedig a tavasz behozatalát jelképezte.


Offline Profile picture Privat uzenet kuldese
 
Kislevel 2014-04-13 18:05:55
hozzaszolo_kepe
Hozzászólások: 1357
Csoportja: Tag

 

HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOK

A BARKASZENTELÉS

 

Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti, ún. virágvasárnap, vagy latin elnevezése szerint pálma vasárnap. A VI. századtól kezdve ekkor körmeneteket tartottak, ahol a pálma az időjárási viszontagságok mellett, a különféle varázslásoktól is megvédett. Nálunk ezt a szentelt pálmát helyettesíti a barka. Itt is megfigyelhető, hogy bár egyházi eredetű a virágvasárnapi barkaszentelés, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, a mennydörgés, villám elhárítására is. Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnak a legyek és bolhák, és egyéb rontásokat hozhat a gazdára. Azonban emelett jósló, varázsló, rontás elleni, bajelháritó szerepet is tulajdonítottak neki. A kert földjébe szúrt barkaág elűzi a férgeket, vagy a mestergerendán elhelyezett vagy tűzbe dobott szemek megvédenek a bajtól, villámcsapástól, de éppenséggel gyomorégés vagy torokfájás ellen is kitűnőek.

 

 


Offline Profile picture Privat uzenet kuldese
 
Kislevel 2014-04-13 17:52:44
hozzaszolo_kepe
Hozzászólások: 1357
Csoportja: Tag

 

HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOK

 

Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik a húsvéthoz, még a keresztédnységet megelőző időkből, hiszen a tavaszt, a természet újjáéledését évtizedekkel ezelőtt is megünnepeltük. Éppen ezért sokszor fedezhető fel ellentmondás is a húsvéti motivumokban és népszokásokban.

 

BÖJTI JÁTÉKOK

 

A negyennapos böjt a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje, amelyet Jézus 40 napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartanak. Ilyenkor nemcsak a hús fogyasztása volt tilos, hanem a lakodalom, bálozás, zenés mulatságok is tilva voltak. Böjt idején gyóntak, áldoztak, az egymással haragban lévők pedig igyekeztek kibékülni. Az ifjúság körében az étkezési, szórakozási, mulatozási tilalmak ellenére jellegzetes szokások, játékok alakultak ki, amelyeket főként böjti vasárnapokon végeztek. Ilyen volt például a körtánc jellegü karikázás, a csárdás jellegü szinalázás, az ifjú lányok arcpirító, avatóritus nyomát őrző ulicskázása, vagy az ún. mancsozás, amelyben magasba dobott golyókat kellett eltalálni olyan ütőkkel, amelyeket legények faragtak a nekik tetsző lányoknak. Szeged környékén is divatosak voltak a sportjellegű népi játékok, így például a csülközés, a labdázás, és a köcsögdobálás.

 

 


Offline Profile picture Privat uzenet kuldese
 
Kislevel 2014-04-12 21:20:39
hozzaszolo_kepe
Hozzászólások: 2
Csoportja: Kezdő

 

én vagyok az öcsökös legény ülök a fatetején búj elő te zsivány leány meg locsollak királyleány {#biglaugh.png}


Offline Profile picture Privat uzenet kuldese
 
Kislevel 2014-04-12 20:59:56
hozzaszolo_kepe
Hozzászólások: 1
Csoportja: Kezdő

 

nagyon klassz gratula hozzá ,szép a nyuszi is :)


Offline Profile picture Privat uzenet kuldese
 
Kislevel 2014-04-12 20:58:44
hozzaszolo_kepe
Hozzászólások: 1
Csoportja: IVIP tag

 

Szeged felöl jön a gözös oda öntök ahol szörös Nevetés


Offline Profile picture Privat uzenet kuldese
 
Kislevel 2014-04-12 18:43:25
hozzaszolo_kepe
Hozzászólások: 1
Csoportja: Kezdő

 

http://www.infovip.hu/datastore/user-files/26845/husvet01.jpg

Húsvét!!

 

 

Itt van a Húsvét, itt van újra, szép az idő, elindult nyulam az útra, nagyon vártuk már ezt a napot, gyerekek örülnek nagyon- nagyon, eső áztatja most a szép zöld gyepet, de nem szegi kedvünket egy cseppet sem, fő a sonka és a tojás, lesz bizony sok locsolkodás, kölni, víz és szóda az üvegben, indulnak a fiúk fekete süvegben, festett tojást kapnak cserébe, lányok kacsintva néznek a fiúk szemébe, vígan kacagnak, nevetnek, majd búcsút intenek, mert több szép lányt keresnek, gyűlik már a tarsolyban a sok tojás, nyúl és bárányka, hazaérkezvén, otthon bekerül egy tálkába, eljön az este, a család asztalhoz ül, köszönik Jézusnak, hogy életét adta értük, szeretet, békesség legyen veletek, kívánok nagyon szép ünnepet.


Offline Profile picture Privat uzenet kuldese
 
Kislevel 2014-04-12 17:33:16
hozzaszolo_kepe
Hozzászólások: 1357
Csoportja: Tag

 

HÚSVÉTI JELKÉP

A TOJÁS

 

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősíbb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegytem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szin a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszitése az egész világon elterjedt.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik.

 

 


Offline Profile picture Privat uzenet kuldese
 
Kislevel 2014-04-12 17:24:30
hozzaszolo_kepe
Hozzászólások: 1357
Csoportja: Tag

 

HÚSVÉTI JELKÉP

NYÚL

 

A  húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkoztatásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata - a kukatók szerint - a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojásthozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.


Offline Profile picture Privat uzenet kuldese
 
Kislevel 2014-04-12 17:15:10
hozzaszolo_kepe
Hozzászólások: 1357
Csoportja: Tag

 

HÚSVÉTI JELKÉP

BÁRÁNY

 

A legősíbb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótstamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. Az húsvéti bárány Jézust is jelképezi. a Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyitomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".



Offline Profile picture Privat uzenet kuldese
 
Kislevel 2014-04-12 17:04:30
hozzaszolo_kepe
Hozzászólások: 1357
Csoportja: Tag

 

HÚSVÉTI JELKÉP

BARKA

 

A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.


Offline Profile picture Privat uzenet kuldese
 
Kislevel 2014-04-12 16:59:47
hozzaszolo_kepe
Hozzászólások: 1357
Csoportja: Tag

 

A HÚSVÉT EREDETE, LEGENDÁJA

 

 

A húsvét ünnep neve különböző nyelveken, más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. A bibliai tíz csapás, mely Egyitomot érte - közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot. Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének (hág háhérut) is. Eredetileg a kereszténység és a zsidó ünnep egybe is esett. A niceai zsinat i.sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, akkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elvenezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán isrennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csikményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Holt mozgásától is függ a dátum, némileg a hébet naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i.sz. 325-ben). A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. A keresztény egyház szertartásában a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik, s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik. Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékeik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olaajták-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe, Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra itélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint az előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.


Offline Profile picture Privat uzenet kuldese
 
Kislevel 2014-04-12 14:04:30
hozzaszolo_kepe
Hozzászólások: 1357
Csoportja: Tag

 

Húsvéti főtt sonka,
angolszász
módra
Hozzávalók:
1db füstölt, kötözött sonka, kb. 2 liter Coca-Cola
(piros). A sonkát a kuktába tesszük, ráöntjük a kólát, amikor az
felforrt, le lehet zárni a kuktát. Kb. 1,5 óra alatt elkészül. A főtt
sonkát jénai tálba tesszük és a tetejét vastagon megszórjuk barna
cukorral. Forró sütőben addig sütjük, ameddig a cukor karamell
réteget nem képez a tetején. A kuktában maradt kólában a húsvéti

tojásokat megfőzhetjük.

 

 

 

 

 

 


Offline Profile picture Privat uzenet kuldese
 
 
[1] 
Welcome to Infovip